Államháztartási mérlegképes könyvelő

A képesítő vizsga megszervezéséhez szükséges feltételek és a képesítő vizsga vizsgatevékenységeinek részletes leírása

A képesítő vizsgára bocsátás feltétele:

A szakmai képzés követelményeinek igazolásáról a képző intézmény által, a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben kiállított tanúsítvány.

Egyéb feltételek: A képzésben résztvevő hiányzása nem haladhatja meg a minimális óraszám (konzultáció/kontakt óra) 30%-át.

Képesítő vizsgára az jelentkezhet, aki a tanulási eredmények mérésére szolgáló, a képző hatáskörébe utalt programkövetelmény-modulok szakmai követelményeit külön-külön minimum 60%-os szinten teljesítette.

A képző hatáskörébe utalt programkövetelmény-modul tanulási eredményének mérése az alábbi modulokat foglalja magába: Államháztartási szervezetek szabályozása, Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése.

Írásbeli vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Államháztartási szervezetek szabályozása és Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése

A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása:

Az írásbeli vizsga az ágazatért felelős miniszter által kiadott központi feladatlap alapján teszt, esszé és számítási feladatokat tartalmaz.

Az írásbeli vizsga A) és B) részből áll.

1. Államháztartási szervezetek szabályozása: a vizsgázó a szabályozás tartalma alapján az elméleti tudásáról ad számot, a feladatban megadott helyzetet értő módon értékel írásban a 9.1.1 pontban megadott szakmai követelmények alapján kiemelten a következőkre:
2. államháztartási szervezetek működési sajátosságai
3. államháztartási szervezetek intézményi rendszere
4. gazdálkodási kötöttségek, ellátható feladatok köre
5. államháztartási szervezetek személyi állományával kapcsolatos elvárások
6. belső szabályozottsággal összefüggő feladatok
7. tevékenységgel kapcsolatos kérdések
8. állami vagyon kezelésének szabályszerűségével és célszerűségével kapcsolatos ismeretek
9. belső ellenőrzéssel összefüggő feladatok
10. külső ellenőrzéssel összefüggő feladatok

A feladatok típusai:

• feleletválasztás (pl. alternatív választás, válaszok illesztése, igaz-hamis állítások, hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése),
• feleletalkotás (rövid válasz, esszé, érvelés).
• Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése: Külső adatok alapján álamháztartási szervezeti beszámoló összeállítása, ellenőrzési tevékenység tervezése és végzése, elemzési feladatok megoldása a 9.1.2 pontban megadott szakmai követelmények alapján. A kiemelt témakörök:
• működési környezet megismerése, annak számviteli következményei
• számviteli alapelvek érvényesülése az államháztartás szerveinél,
• a számviteli elszámolások megközelítései (pénzügyi számvitel vs. költségvetési számvitel)
• a vagyon és bemutatásának sajátosságai, a mérleg tartalma
• a vagyoni elemek értékelésének szabályai
• az eredmény értelmezése és prezentálása
• a maradvány értelmezése és prezentálása
• a költségvetési jelentés tartalma és értékelése
• a beszámoló egyéb kimutatásainak tartalma és értékelése
• a főkönyvi nyilvántartások vezetése, a többszörös nyilvántartás sajátosságai
• analitikus nyilvántartások köre, tartalma
• támogatások fajtái és kezelésük
• a zárlati munkálatokkal kapcsolatos specialitások
• a költségvetési beszámoló és a kötelező jelentések (pl. időközi költségvetési jelentés, mérleg jelentés) elkészítése, felülvizsgálata, továbbítása
• belső ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények és az azt jellemző módszertan
• külső ellenőrzés fajtái, esetkörei és az azt jellemző módszertan

A vizsgadolgozat gyakorlati feladatmegoldást tartalmaz, de elméleti kérdésekre is vár választ. Az elemzés témakör kapcsán esettanulmány típusú feladatokat dolgoz ki a vizsgázó és azokat értő magyarázattal látja el. Az ellenőrzés témakör kapcsán a belső és külső ellenőrzéssel kapcsolatosan old meg elméleti jellegű kérdéseket, majd konkrét eset(ek) kapcsán reflektál, figyelve az esetleges formai elvárásokra is (pl. a dokumentumkészítés).

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam:

A) Államháztartási szervezetek szabályozása: 60 perc

B) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése: 180 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül:

A) Államháztartási szervezetek szabályozása: 20%

B) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése: 50%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

Az értékelés az ágazatért felelős miniszter által kiadott központi javítási-értékelési útmutató előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

1. Államháztartási szervezetek szabályozása vizsgarész esetében az értékelő megvizsgálja, hogy az elméleti kérdésekre adott válaszok helyesek-e (ezek tipikusan olyan kérdések, amelyekre egy helyes válasz adható, zárt megoldókulcs készíthető). Az értékelést igénylő feladat kapcsán, azt kell vizsgálni, hogy az adott megoldás a helyzetnek megfelelő választ ad a felvetett problémára.
2. Az államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése vizsgarész esetében az értékelő megvizsgálja, hogy az adott feladatra megfogalmazott válasz mennyiben helyes (ha értelmezhető), vagy mennyiben adekvát és ésszerű (amennyiben a helyesség kategória nem értelmezhető). E vizsgarész során a megoldás minőségét a megkérdezett terület szabályainak, gyakorlatának és a vizsgázó által adott válasz összevetése alapján kell megállapítani, ahol pedig ekként releváns, értékelni kell, hogy a vizsgázó válasza/érvelése egy adott kérdés kapcsán mennyire okszerű vagy mennyiben oldja meg a felvetett kérdést, mennyiben informatív az adott megoldás (tipikusan: elemzéshez és ellenőrzéshez kapcsolódó kérdések). A vizsgarész természete miatt tipikusan több lehetséges helyes válasz képzelhető el, amelyből mindent el kell fogadni

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó az írásbeli vizsga mindkét vizsgarészében (A) Államháztartási szervezetek szabályozása és B) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése) külön-külön a megszerezhető összes pontszám legalább 60%-át elérte.

A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények alapján az osztályzat a következő:

90 – 100 % jeles (5)

80 – 89 % jó (4)

70 – 79 % közepes (3)

60 – 69 % elégséges (2)

0 – 59 % elégtelen (1)

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó teljesítménye nem éri el a 60%-ot.

Projektfeladat

A vizsgatevékenység megnevezése: Államháztartási szervezetek számvitele és szabályozása

A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása:

A projektfeladat csak akkor kezdhető meg, ha a vizsgázó az írásbeli vizsga követelményeit vizsgarészenként külön-külön eredményesen teljesítette.

Az államháztartási szervezetek számvitele és szabályozása projektfeladat egy szakmai elbeszélgetés az ágazatért felelős miniszter által kiadott központi témakörök megjelölésével (központi tételsor), mely kiemelten a következőket tartalmazza:

• működési környezet megismerése, annak számviteli következményei
• számviteli alapelvek érvényesülése az államháztartás szerveinél,
• a számviteli elszámolások megközelítései (pénzügyi számvitel vs. költségvetési számvitel)
• a vagyon és bemutatásának sajátosságai, a mérleg tartalma
• a vagyoni elemek értékelésének speciális szabályai
• az eredmény értelmezése és az eredménykimutatás sajátosságai
• a maradvány értelmezése és maradvány kimutatás tartalma
• a költségvetési jelentés tartalma
• a beszámoló egyéb kimutatásainak tartalma
• a főkönyvi nyilvántartások vezetése, a többszörös nyilvántartás sajátosságai
• analitikus nyilvántartások köre, tartalma
• támogatások fajtái és kezelésük
• a zárlati munkálatokkal kapcsolatos specialitások
• a költségvetési beszámoló és a kötelező jelentések (pl. időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) tartalma
• belső ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények és az azt jellemző módszertan
• külső ellenőrzés fajtái, esetkörei és az azt jellemző módszertan

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 40 perc, ebből felkészülési idő 20 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 30%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A vizsga során szakmai beszélgetést folytat – a központi tételsor alapján – a vizsgázó és a vizsgáztató. A vizsgáztató értékeli a vizsgázó adott témakörben való tájékozottságát, szakmai kifejezőképességét, problémamegoldó képességét. Az értékelés során a tartalom és a kommunikációs képesség egyaránt értékelendő.

Maximálisan adható pontszám 100 pont.

Témában való tájékozottság 10%, szakmai kifejezőképesség és kommunikációs képesség 20%, szakmai tartalom 55%, problémamegoldó képesség 15%

Amennyiben a vizsgázó teljesítménye nem éri el a 60%-ot, úgy egy alkalommal póttételt húzhat, ebben az esetben összteljesítménye maximum 75%-ra értékelhető.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 60%-át elérte.